Fehérkereszt Állatvédő Liga

---

 2008 novembere óta, mióta elvitték Bozsót csak hétvégenként járunk fel a hegyre, menhelyi kutyákat sétáltatni és tanítani Jessyvel.

Bozsóról:

2007 őszétől vittem sétáltatni, mikor kutyasétáltatás közben megtaláltam a menhelyet. Olyan kutyát akartam elkezdeni tanítgatni, aki nem túl szép és nem nagyon viszik ki. Először egy fél szemére vak kutyát néztem ki, de nem mertem megsimogatni annyira ugatott.

Utána megláttam Bozsót, aki egyébként ivartalanított szuka. Volt egy búb a fején és sánta volt a bal hátsó lábára. Már a második alkalommal elengedtem, rögtön visszajött amikor hívtam. Harmadik alkalommal Jessyvel együtt vittem. Nagyon barátságos volt állatokkal. A bocival is játszani akart. Egyszer egy nagy réten sétáltunk mikor elkezdtek kergetni egy kölyök macskát. Persze utolérték, ordítottam nekik hogy jöjjenek vissza. Jessy visszajött, de tőle nem féltettem a macskát, mert Velencén nekünk is volt sok. Bozsó viszont még sosem találkozott macskával. Odarohantam és körbeugrálta a macskát, feltolta a popóját, csóválta a farkát. Egy méternyi távolságot tartott tőle.

3 hónap után úgy, hogy szinte minden nap meglátogattam, teljesen elmúlt a sántasága és fél évvel késöbb az állatorvos eltüntette a búbját.

Először az ült tanítottam meg vele. Aztán a maradszot, majd a lábhozt, a hozzámot, a feksziket, a hoppot, a hozzadot. Már-már engedelmes vizsgára készültem vele. Imádott labdázni meg bot után szaladni.

Már mindenhova vittem magammal, persze JEssyvel együtt. Gellért-hegyre, Velencére, be a városba.

Végül, egyszer csak, váratlanul elvitték. Őrkutyának. Azóta nem láttam.

Báróról:

Bozsó után vettem a bátorságot és Bárót választottam állandó kutyámnak. Az egyetlen, akit reggel nem engednek ki önállóan, mert nem jön vissza senkinek. Aki csak pórázon sétál, ha kiviszik, egyedül, pedig barátságos más kutyákkal.

Mikor először kivittem, még Bozsóval, nem jött vissza, tartott az embertől egy kicsit és minden más jobban érdekelte nála. Késöbb is visszasírtam Bozsót.

Ahogy telt az idő, egyre vidámabb lett séták során, egyre többet futott vissza hozzám.Egyre jobban megszokott, megtanulta az ült is. Először félt a labdától és nem érdekelte, de hétvégén játszott vele és megtanítottam neki, hogy hozza vissza. Most azt tervezem, hogy behozom a városba sétálni.

Oldal: Menhelyes kutyákkal
,,Élni tudni annyi, mint röhögni a halálon, majd meghalni a röhögéstől." - © 2008 - 2024 - rodes.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat